Blog

Középső csoportban az élet játék és mese...5. rész kognitív képességek

Benedek-Horváth Bogáta
2024.04.30 08:00
Középső csoportban az élet játék és mese...5. rész kognitív képességek

A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók közé tartozik a figyelem, az érzékelés és észlelés, az emlékezet, valamint a gondolkodás. Ezek a funkciók egymásra is hatással vannak. Párhuzamosan fejlődnek, de más-más ütemben.

A kognitív képességek fejlettsége befolyásolja a tanulási képesség hatékonyságát. Amenniyben a kognitív képességek valamelyikében elmaradás tapasztalható az mindenképpen hatással lesz a gyermek tanulmányaira.

Mire kell figyelnünk?

FIGYELEM

Egy középső csoportos gyermekre az önkéntelen figyelem jellemző, tehét azért figyel, mert az érdeklődését felkelti a feladat, vagy a tevékenység, amit éppen végez, de ez a figyelem 5-6 éves korban maximum 15-20 percre korlátozódik, tehát ennél hosszabb koncentrált figyelmet igénylő feladatot nem érdemes adni nekik, ennyi viszont szükséges és elvárható.

Az önkéntelen figyelem külső motivációval is fenntartható, ha ő is aktív lehet a tevékenység közben.

Az akaratlagos figyelme nagyon rövid. Abban az esetben, ha kétszemélyes helyzetben, csak külön felszólításra kelthető fel és tartható meg a gyermek figyelme, akkor mindenképpen érdemes megkeresni az okot.

ÉSZLELÉS, ÉRZÉKELÉS

Az ismeretszerzés szempontjából kiemelt szerepe van az észlelésnek a környezet megismerésében. Kiemelten fontos, hogy minél több csatornán történjen az érzékletek elsajátítása:

  • tapintás,
  • egyensúly,
  • mozgás,
  • látás,
  • hallás,
  • hő - és íz érzékelésén keresztül.

EMLÉKEZET

Emlékezeti problémára kell gondolni, amennyiben a gyermeknek nehézséget okoz a tárgyak, képek, szavak, mondatok, utasítások megjegyzése, valamint azonnali, illetve késleltetett felidézése.

Általában nehezen tanulnak verseket, mondókákat, nem szeretik a memóriajátékokat. A megjegyzést segítheti, ha a verseket, mondókákat valamilyen mozgással kísérve tanítjuk nekik.

GONDOLKODÁS

Már csecsemő kortól kezdve fontos, hogy a gondolkodási készségek elsajátítása tapasztalati úton és cselekvések által történjen. Ezek által alakul ki a téri- és időbeli tájékozódás, fejlődik a szókincsük és a kifejező készségük.

Mikor állhat a háttérben az intellektuális készségek zavara?

Bizonyos esetekben, amikor egy gyermeknél a megismerés minden területén – bár nem egyenlő mértékben – észlelhető az elmaradás, illetve a korának megfelelő magatartás és az önellátáshoz szükséges képességek is elmaradnak az életkora alapján elvárható szinttől.

Ki segíthet?

A mindennapi tevékenységek, a közös és önálló játék már önmagukabn is fejlesztő hatással bírnak a gyermek kognitív képességeit illetően.

Előfordul, hogy csak néhány területen tapasztalható eltérés, ezek a későbbiekben mégis alapját képezhetik tanulási nehézségnek, vagy esetleg tanulási zavarnak. Ilyen esetben először az óvónővel kell beszélni, hiszen a nap nagy részében ő látja a gyermeket, konkrét tapasztalata van a gyermek képességeiről és viselkedéséről minden területen.

Fontos, hogy a fejlesztésre szoruló területek időben felismerésre kerüljenek és a személyre szabott fejlesztések minél hamarabb megkezdődjenek. Ha több területen érezzük az elmaradást akkor a pedagógiai szakszolgálat szakemberei tudnak számunkra segítséget nyújtani.

 

MI fejlesztő játékokkal tudjuk segíteni gyermeked fejlődését ezen a területen is!

Válogassatok bátran és tegyétek telel a kosaratokat minden szükséges játékkal, ami a cél elérését segíti!

A termékeket a cikk alatt találjátok.