Blog

A gondolkodási képesség fejlődése

Benedek-Horváth Bogáta
2025.01.16 08:00
A gondolkodási képesség fejlődése

A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat. Fejleszd gyermeked gondolkodási képességét játékosan!

EGY ÉVES KOR

A kicsik ilyenkor szeretnek dobálni. Ez a mozdulat segíti el őket a tárgyakkal való további tevékenység fejlődéséhez. A dobálás során megtanulja, hogyan kell elengedni a tárgyakat, és mennyi erőt kell ehhez befektetni, hogyan tudja a mozdulatait irányítani.

Olyan játékokat érdemes választani erre az időszakra, amelyekkel megtapasztalhatja az egyszerű ok-okozati összefüggéseket, vagyis, hogy mi hogyan működik:

  • csörgő, amiben látja, hogy mi zörög
  • zenélő játékok
  • érzékszerveire ható játékok: hang, látvány, tapintás útján szerezhető élmények

A pakolás kedvelt elfoglaltság ebben a korban, szívesen rakosgat dolgokat tálba, kosárba, dobozba.

Fontos, hogy legyen olyan eszköz mellette, amivel a "pakolást", "építkezést" tudja gyakorolni.

Legyen a játékok között nagy teherautó vagy masszív tároló doboz, amibe próbálgathatja a rakodást, és az sem baj, ha ő is bele akar mászni. Ez is tapasztalatszerzés - ami a saját testképének megismerését fejleszti. 

Nagyobb elemekből álló építőjátékok is hasznosak ebben a korban az építkezés gyakorlására. A toronyépítő játékok kifejezetten kedvelt és fontos elemei a kisgyerek játékkészletének.

Alkalmat ad a vele való játékra, ha mi felépítjük a tornyot, majd hagyjuk, hogy a gyermek ledöntse. FIGYELEM! Ez nem rombolás! Ez ismeretszerzés! Nyugodtan építsük fel neki újra és újra!

2 ÉVES KOR

A gyermek már tudja, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem látja őket, vagyis a tárgyaknak már nem kell jelen lenniük ahhoz, hogy gondolkodni tudjon róluk. 

Egyre több elemből építi fel a tornyot, eközben tovább mélyíti ismereteit arról, hogy milyen alakú tárgy marad mozdulatlanul a másikon, vagy mi az, ami billeg, esetleg leesik. A legtöbb gyermek szeret ezzel próbálkozni, és nem a siker, hanem a tapasztalatszerzés motiválja.

Egyre többször hoz összefüggésbe két játékeszközt, mert rájön, hogy azok együttesen fontos kellékei a játéknak:

  • Például, amikor a kislány a babáját a babakocsiba ülteti és tologatja.
  • Vagy, amikor egy kisfiú berakja az építőkockákat a teherautóba, és úgy szállítja.

Jó játék ebben a korban:

  • ebédet főzni egy kis edényben, kanállal kevergetve, vagy egy kávét készíteni bögrében anyának
  • építőkockákkal garázst, vagy tornyot építen, ledönteni majd újrarakni.

Jó, ha van a gyermek játékszerei között:

  • baba
  • autó
  • főzőcskézéshez edények
  • építőkockák
  • válogatáshoz alkalmas játékok

Az eszközök használatát gyakorolják, és a szülőket utánozzák a játékban ebben a korban.

A kétéves gyermek észreveszi az azonosságokat, hogy vannak dolgok, amelyek teljesen egyformák, és vannak, amiknek egy-egy tulajdonságuk egyezik. Így például az azonos színű tárgyakat tudják és nagyon szeretik csoportosítani, szétválogatni, rakosgatni. 

"A gondolkodási folyamatokat a kisgyermekek esetében cselekvésen keresztül lehet a legjobban támogatni. Adjunk a gyermek számára olyan kihívásokat, amiket le tud küzdeni."

Ha begurul egy játék az ágy alá, ne vegyük ki rögtön, inkább figyeljük meg hogy mit tesz ilyenkor a gyermek, ugyanis nagyon sok információt kaphatunk ekkor:

  • a problémamegoldó gondolkodásáról,
  • a leleményes eszközhasználatáról,
  • vagy a kommunikációjáról, ahogyan segítséget kér vagy nem kér.

 

3 ÉVES KOR

Ezt az életkort az énközpontú - egocentrikus - látásmód jellemzi, vagyis a három év körüli gyermek a dolgokat többnyire csak a saját szempontjából képes szemlélni. Például megijed egy álarctól akkor is, ha látta, hogy az anyukája vette fel, mert nem képes a látszat mögöttire következtetni.

Eleinte mások gondolkodásának megértése is nehézséget okoz számára.

Ebben az életkorban is helytálló, hogy emlékezetét és gondolkodását, mindig csak a cselekvéseken keresztül tudjuk megfigyelni!

A gondolkodás tekintetében továbbra is az a jellemző, hogy egy szempont szerint képes tárgyakat válogatni, szortírozni.

A mi feladatunk ebben az életkorban az, hogy kérdéseinkkel gondolkodásra késztessük a gyermeket, mert ezek által tudnak fejlődni a figyelmi, emlékezeti és gondolkodási funkciói.

Legyen a játékai között:

  • szortírozós játék
  • építő kocka
  • szenzoros játék
  • vizezős játék a fürdőkádba

 

4 ÉVES KOR

Ez a kor az ok-okozati gondolkodás kialakulása szempontjából egy átmeneti időszak.

A korszak kezdetén általában még úgy gondolkodik a gyermek, hogy két, időben egymáshoz közeli eseményt összekapcsol akkor is, ha ezek nincsenek közvetlen ok-okozati kapcsolatban egymással: például azért van sötét, mert neki aludni kell menni.

Ne erőltessünk még rá felnőtt oksági gondolkodásmódot! Fogadjuk el, amit mond, de ha kérdez, akkor egyszerűen – ne túl sok információval – magyarázzuk el a dolgokat.

A gondolkodását alátámasztva ebben a korban a szerep-, és építő játékok keltik fel leginkább a figyelmét, hiszen az utánzás által gyarapodnak az ismeretei, tapasztalatai.

Ezért fontos, hogy játékai között legyenek:

  • építő játékok
  • mesekönyvek
  • szerepjátékhoz szükséges eszközök

 

5 ÉVES KOR

Az iskoláskor felé közeledve, egyre jobban látható, hogy a nyelv, a beszéd és a gondolkodás kölcsönösen segítik egymás fejlődését.

"A nyelv fejlődése által lehetővé válik a gondolatok megfogalmazása. A gondolat újabb tettekhez vezet, a tettek újabb gondolatokat hoznak."

Ebben a korban a azokat a dolgokat, amiket saját ismeretei alapján nem tud még megmagyarázni továbbra is fantáziájával igyekszik kiegészíteni. Ez teljesen természetes dolog! Soha ne nevessük ki miatta! 

5 éves korra kialakul a főfogalmak rendszere: például az autót, buszt és a vonatot együtt úgy is hívhatjuk, hogy járművek. Egy 3-4 képből álló sorozat eseményeit a megtörténés szerint rendezni tudja - szerialitás, és azt is el tudja mondani, mi történt vele például az óvodában, vagy a nagymamánál.

Szükséges játékok ebben a korban:

  • korának megfelelő logikai játékok
  • tárasjátékok
  • memóriajátékok

 

6-7 ÉVES KOR

Az észlelés és a gondolkodás ebben a korszakban már igen szorosan együttműködik.

A gondolkodási műveletek tekintetében tovább erősödik az oksági gondolkodás, a mese és a valóság között egyre biztosabb határ húzódik.

Az iskolaérettséget mutató gyermek képes felismerni a saját tudását!

Például örömmel hangoztatja, hogy tudja a lakcímét, azt, hogy mikor született, vagy, hogy mennyi kettő meg kettő.

Ebben a korban már képes egyidejűleg több tulajdonságot is észlelni, vagyis egyszerre veszi figyelembe a tárgyak: nagyságát, formáját, színét. Ez a fejlődés teszi lehetővé a betűk, számok feldolgozását, mely az olvasás és a számolási műveletek tanulásának előfeltéte.

Az iskola előtt álló gyerekek számára kifejezetten hasznosak:

  • a logikai játékok
  • loggico feladatlapok
  • kirakók
  • memória játékok