Blog
A gondolkodási képesség fejlődése
A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat. Fejleszd gyermeked gondolkodási képességét játékosan!
A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat. Fejleszd gyermeked gondolkodási képességét játékosan!
EGY ÉVES KOR
A kicsik ilyenkor szeretnek dobálni. Ez a mozdulat segíti el őket a tárgyakkal való további tevékenység fejlődéséhez. A dobálás során megtanulja, hogyan kell elengedni a tárgyakat, és mennyi erőt kell ehhez befektetni, hogyan tudja a mozdulatait irányítani.
Olyan játékokat érdemes választani erre az időszakra, amelyekkel megtapasztalhatja az egyszerű ok-okozati összefüggéseket, vagyis, hogy mi hogyan működik:
A pakolás kedvelt elfoglaltság ebben a korban, szívesen rakosgat dolgokat tálba, kosárba, dobozba.
Legyen a játékok között nagy teherautó vagy masszív tároló doboz, amibe próbálgathatja a rakodást, és az sem baj, ha ő is bele akar mászni. Ez is tapasztalatszerzés - ami a saját testképének megismerését fejleszti.
Nagyobb elemekből álló építőjátékok is hasznosak ebben a korban az építkezés gyakorlására. A toronyépítő játékok kifejezetten kedvelt és fontos elemei a kisgyerek játékkészletének.
Alkalmat ad a vele való játékra, ha mi felépítjük a tornyot, majd hagyjuk, hogy a gyermek ledöntse. FIGYELEM! Ez nem rombolás! Ez ismeretszerzés! Nyugodtan építsük fel neki újra és újra!
2 ÉVES KOR
A gyermek már tudja, hogy a tárgyak akkor is léteznek, amikor nem látja őket, vagyis a tárgyaknak már nem kell jelen lenniük ahhoz, hogy gondolkodni tudjon róluk.
Egyre több elemből építi fel a tornyot, eközben tovább mélyíti ismereteit arról, hogy milyen alakú tárgy marad mozdulatlanul a másikon, vagy mi az, ami billeg, esetleg leesik. A legtöbb gyermek szeret ezzel próbálkozni, és nem a siker, hanem a tapasztalatszerzés motiválja.
Egyre többször hoz összefüggésbe két játékeszközt, mert rájön, hogy azok együttesen fontos kellékei a játéknak:
Jó játék ebben a korban:
Jó, ha van a gyermek játékszerei között:
Az eszközök használatát gyakorolják, és a szülőket utánozzák a játékban ebben a korban.
A kétéves gyermek észreveszi az azonosságokat, hogy vannak dolgok, amelyek teljesen egyformák, és vannak, amiknek egy-egy tulajdonságuk egyezik. Így például az azonos színű tárgyakat tudják és nagyon szeretik csoportosítani, szétválogatni, rakosgatni.
Ha begurul egy játék az ágy alá, ne vegyük ki rögtön, inkább figyeljük meg hogy mit tesz ilyenkor a gyermek, ugyanis nagyon sok információt kaphatunk ekkor:
3 ÉVES KOR
Ezt az életkort az énközpontú - egocentrikus - látásmód jellemzi, vagyis a három év körüli gyermek a dolgokat többnyire csak a saját szempontjából képes szemlélni. Például megijed egy álarctól akkor is, ha látta, hogy az anyukája vette fel, mert nem képes a látszat mögöttire következtetni.
Eleinte mások gondolkodásának megértése is nehézséget okoz számára.
Ebben az életkorban is helytálló, hogy emlékezetét és gondolkodását, mindig csak a cselekvéseken keresztül tudjuk megfigyelni!
A gondolkodás tekintetében továbbra is az a jellemző, hogy egy szempont szerint képes tárgyakat válogatni, szortírozni.
A mi feladatunk ebben az életkorban az, hogy kérdéseinkkel gondolkodásra késztessük a gyermeket, mert ezek által tudnak fejlődni a figyelmi, emlékezeti és gondolkodási funkciói.
Legyen a játékai között:
4 ÉVES KOR
Ez a kor az ok-okozati gondolkodás kialakulása szempontjából egy átmeneti időszak.
A korszak kezdetén általában még úgy gondolkodik a gyermek, hogy két, időben egymáshoz közeli eseményt összekapcsol akkor is, ha ezek nincsenek közvetlen ok-okozati kapcsolatban egymással: például azért van sötét, mert neki aludni kell menni.
Ne erőltessünk még rá felnőtt oksági gondolkodásmódot! Fogadjuk el, amit mond, de ha kérdez, akkor egyszerűen – ne túl sok információval – magyarázzuk el a dolgokat.
A gondolkodását alátámasztva ebben a korban a szerep-, és építő játékok keltik fel leginkább a figyelmét, hiszen az utánzás által gyarapodnak az ismeretei, tapasztalatai.
Ezért fontos, hogy játékai között legyenek:
5 ÉVES KOR
Az iskoláskor felé közeledve, egyre jobban látható, hogy a nyelv, a beszéd és a gondolkodás kölcsönösen segítik egymás fejlődését.
"A nyelv fejlődése által lehetővé válik a gondolatok megfogalmazása. A gondolat újabb tettekhez vezet, a tettek újabb gondolatokat hoznak."
Ebben a korban a azokat a dolgokat, amiket saját ismeretei alapján nem tud még megmagyarázni továbbra is fantáziájával igyekszik kiegészíteni. Ez teljesen természetes dolog! Soha ne nevessük ki miatta!
5 éves korra kialakul a főfogalmak rendszere: például az autót, buszt és a vonatot együtt úgy is hívhatjuk, hogy járművek. Egy 3-4 képből álló sorozat eseményeit a megtörténés szerint rendezni tudja - szerialitás, és azt is el tudja mondani, mi történt vele például az óvodában, vagy a nagymamánál.
Szükséges játékok ebben a korban:
6-7 ÉVES KOR
Az észlelés és a gondolkodás ebben a korszakban már igen szorosan együttműködik.
A gondolkodási műveletek tekintetében tovább erősödik az oksági gondolkodás, a mese és a valóság között egyre biztosabb határ húzódik.
Az iskolaérettséget mutató gyermek képes felismerni a saját tudását!
Például örömmel hangoztatja, hogy tudja a lakcímét, azt, hogy mikor született, vagy, hogy mennyi kettő meg kettő.
Ebben a korban már képes egyidejűleg több tulajdonságot is észlelni, vagyis egyszerre veszi figyelembe a tárgyak: nagyságát, formáját, színét. Ez a fejlődés teszi lehetővé a betűk, számok feldolgozását, mely az olvasás és a számolási műveletek tanulásának előfeltéte.
Az iskola előtt álló gyerekek számára kifejezetten hasznosak: