"Minden képzelőerő kérdése. Felelősségünk a fantáziánkból indul ki. Megfordítva: ahol nincs képzelőerő, ott nem jön létre felelősség. A felelősség az álmoknál kezdődik." (Murakami Haruki)
- Ma orvoshoz kell mennünk, nagyon csúnyán köhögsz és lázas vagy!
- Nem akarok menni! Nem akarom, hogy megnézze a doktor néni a torkomat!
- Tudom, hogy az kicsit kellemetlen, de ha nem néz bele a torkodba, nem tudjuk meg, hogy mi a baj és hogyan tudjuk meggyógyítani... gyere, vigyük el magunkkal a macidat is!
Néhány nappal később:
- Anya, képzeld! A macinak is fájt a torka és elvittem a doktor nénihez! Először nagyon sírt, hogy nem akar jönni, de elmondtam neki, hogy a vizsgálat csak egy kicsit kellemetlen és majd fogom a mancsát amíg a doktor néni belenéz a torkába. Nagyon bátran viselkedett! És a végén adtam neki egy puszit, ahogy te is megpusziltál engem a vizsgálat után!
Egy kisgyermek számára nap, mint nap történhetnek olyan események, amik bizonytalansággal, félelemmel, szorongással töltik el:
- reggeli elszakadás a szülőktől,
- valamilyen közösségben megélt konfliktus,
- orvosi vizsgálat,
- kórházi kezelés stb.
Amikor a gyermek otthon újra és újra eljátsza az őt belülről feszítő eseményeket, valójában kiadja magából a játék segítségével azt a feszültséget, amit még nem tud szavakba önteni. A játékban úgy irányítja az eseményeket, hogy jól érezze magát a kialakított helyzetben. Ilyenkor átéli azt a számára biztonságot adó érzést is, hogy "nemcsakúgy" a feje fölött történnek a dolgok, hanem irányítani és befolyásolni tudja az eseményeket. Hatást tud gyakorolni arra, ami vele történik.
A játék közben magára vett különböző szerepek - a belső konfliktusok feloldásán túl - segítségére vannak abban, hogy fejlődjön a:
- szókincse
- kreativitása
- fantáziája
- szociális készsége
Valamint támogatja az empátia, a szabálykövetés és a következetesség kialakulását.
Egy-egy ilyen szerepjátékból nem mindig tud könnyen kilépni. A fantázia és képzelőerő néha annyira magával ragadja, hogy napokig orvosként, tűzoltóként, asztronautaként, óvónéniként viselkedik. Nem baj. Nem kell kiemelnünk a játékból! Ha a belső feldolgozás megtörtént, akkor magától fogja letenni a "szerepet"...és választ helyette újat...:)
Sok sok játékot és eszközt találsz ide kattintva, amik segítik gyermeked szerepjátékát és ezáltal a belső egyensúly kialakulását!