Elcsendesedés, elengedés, emlékezés

Az elmúlás gondolatát ebben az időszakban jó, ha át tudja venni egy sokkal mélyebb tartalmat hordozó érzés, miszerint az életünknek rendje van: a természet megpihen, hogy tavsszal újra életet adhasson. Ez a körforgás természetes az ember életében is.

Az elmúlás, a halál az élet része!

Nem zárhatjuk el se magunk- és se gyermekeink elől! Nem kell megóvnunk őket a valóságtól és így a gyásztól sem. Velük együtt kell megélnünk.

A gyermekek is gyászolnak. De nem úgy, mint a felnőttek. A gyász feldolgozásában segítséget igényelnek akkor is, ha nem mondják.

A kisebb gyermekeknek még nincs, vagy nagyon csekély a fogalomkészletük a gyász kifejezésére,így a feldolgozást elsősorban nem közvetlen beszélgetéssel hanem különböző alkotó tevékenységekkel tudjuk segíteni, amelyekben a gyermek könnyebben kifejezésre tudja juttatni belső érzelemvilágát. Ilyen lehet a rajzolás, festés, gyurmázás, éneklés, zenehallgatás, bábozás, mesélés, illetve azok szerepjátékok, ahol a kisgyermek "mással mondatja ki" a benne feszülő fájdalmat.

Ez a néhány nap halottak napja környékén erre ad lehetőséget. Emlékezni azokra, akik már nincsenek velünk, mert az emlékezésnek gyógyító hatása van, ha együtt éljük meg.