Egy különleges Karácsony este

Volt olyan év, amikor rendhagyó karácsonyunk volt – nem is egy. A legemlékezetesebb ezek közül az a karácsony, amikor még csak 3 gyermekünk volt.

December 22-én este a fül-orr-gégészeti ügyeleten ültünk a legnagyobbal fülgyulladás gyanú miatt. Illetve csak a férjem ült ott, én a kocsiban várakoztam a két kicsivel. A vizsgálat nem tartott sokáig, az orvos megnyugtatta a férjemet, hogy fülgyulladás nincs, de vírusos torokgyulladás igen és ez okozhatja a fülfájást. Először nem tudtam, hogy örüljek-e amiért ennyivel megúsztuk, vagy sajnálkozzak a rám váró gyógyszerosztói szerep miatt. Végül az előbbi mellett döntöttem. Ezek után megnyugodva és nem kevés recepttel tértünk haza.

Hála Istennek a 23-a és a 24-e délelőtt nyugodtan telt, a kis betegnek jó hangulata volt és a két kisebben sem vettem észre olyan tüneteket, ami arra engedett volna következtetni, hogy Szentestére kórházzá alakulunk át.

A 24-e délutánt a két nagyobb a nagymamánál töltötte. Azt reméltem, így mindenre marad elég időnk a fa felállítástól a vacsora elkészítéséig. De a legkisebb úgy döntött nem alszik délután, ahogy rendes esetben szokott, még csak a kedvenc játszószőnyegén sem volt hajlandó megmaradni, csak és kizárólag a karomban maradt csendben – így telt el a délután. A fát ugyan feldíszítettük (most igazán elkelt volna az angyali segítség), de a hagyományos karácsonyi vacsorába illő rántott hal helyett idén párolt halat készítettem, mert az gyorsabban ment. Egy hasonlóan gyors öltözést követően rohantunk a Betlehemesre. Idén különösen is fontos lett volna, hogy időben odaérjünk, mert 3 hónapos kisfiúnkat „kérték fel” kis Jézusnak. A főszereplő pedig mégsem késhet el.

Pontosan 4 órakor léptem be babakocsistul, cumikkal, pelenkákkal felszerelkezve a plébánia sekrestyéjébe, ahol már mindenki csak minket várt. Megkaptuk az utasításokat, miszerint lehetőleg feltűnés nélkül cseréljük le Mária pocakját a kis Jézusra – és ezzel az angyalok már ki is libbentek a szentélybe – elkezdődött a pásztorjáték Két nagy testvére rendkívül büszke volt a Kistesóra, főleg, amikor ők ehették meg az alakításért járó szaloncukrot!

Hazafelé azonban megtörtént az, amire férjemmel nem számítottunk...

...mindhárman elaludtak. Miután hazaértünk levetkőztettük őket és tanácstalanul néztünk egymásra. Végül a felébresztés mellett döntöttünk.

Az ünneplőbe öltöztetés nem ment egyszerűen, a vacsorának hamar vége szakadt, még a kedvenc majonézes salátának sem volt sikere, de a gyerekszobában énekelgetve lassan mégis ünnepi lett a hangulat.

A kis harangszóra a napok óta angyalcsilingelést váró gyermekeink izgalommal teli várakozással léptek a nappaliba. A nagyobb meglepetés végül mégis minket, szülőket ért (a gyerekek titkon úgyis tudják, hogy kívánságaik, vágyaik eljutnak az „angyalokhoz”): mikor a nappaliba léptünk, legnagyobb megdöbbenésünkre a gyerekek nem a karácsonyfa előtt álltak meg, hanem a fával szemben felállított Betlehem felé fordultak.

Elénekeltük a Mennyből az angyalt, de az ünneplés további gondosan megtervezett menetét felülírták a kíváncsi gyerek kezek. Nem akarták elmondani a hetek óta szorgalmasan tanult karácsonyi verseket, és nem énekelték el kedvenc karácsonyi énekeiket sem, mert a fürge kis ujjak pillanatok alatt bontogatni kezdték még a nem nekik szánt csomagokat is. Így derült ki idő előtt a hetek óta őrzött nagy titok. Ugyanis még mielőtt férjem eljutott volna az ajándéka kibontásáig, kislányunk már mosolyogva mondta: - Apa Te gitárt kaptál, mert azt szerettél volna!...

Így telt el a Szenteste, gyermekeink által alakított rendben, és így volt szép. Még akkor is, ha nem a hagyományoknak megfelelően alakult – szomorkodni mégsem volt okunk (ezt még a férjem is belátta, pedig ő szereti, ha a kialakított rendszer szerint történnek a dolgok), hiszen mi vihettük haza a kis Jézust!

A legszebb ajándékot pedig mégis csak a gyermekeinktől kaptuk Karácsony reggel. Mert ébredés után, kivételesen, nem hozzánk rohantak be az ágyba, még csak nem is az új játékaikhoz szaladtak, hanem a kis jászol elé mentek és a két nagy vidáman kiabálta: Boldog Karácsonyt Kis Jézus!