Papírszínház: Félbevágott március

Papírszínház: Félbevágott március

Papírszínház: Félbevágott március

Raktáron
3 990 Ft
Összehasonlítás
Kedvencekhez

Olvassátok el papírszínházzal Kollár Árpád versét március 15-ről Grela Alexandra illusztrációi közt és ismerjétek meg mi történt. 1848-ban ezen a napon és miért hordunk kokárdát azóta is ezen a napon minden évben.

Cikkszám
16366
Ajánlott életkor
2 – 7 év
Kiknek ajánljuk még?
Intézményeknek is
A vásárlás után járó pontok: 40 Ft
Ajánlom
Nyomtat
Kérdés a termékről
Részletek

Kollár Árpád: Félbevágott március

Van egy dátum a naptárban, március 15-e, amiről mindenkinek eszébe jut valami: szabadság, kokárda, ünnep.

Kollár Árpád erről a közös élményünkről mesél egyszerre könnyedén és komolyan, ugyanazzal a lendülettel és hittel, amivel 1848 tavaszán a márciusi ifjak álltak ki az igazukért.

A papírszínház

A mesélő szerepe ma sem más, mint évszázadokkal ezelőtt; a szórakoztatás, tanítás, közösség formálás és megtartás, gondolat-ébresztés, viták elindítása, közösségi értékek közvetítése, bizonyos szituációk feloldása, a világ megértése szimbólumok használatával, az irodalom és mítoszok irányába való nyitás.

Hagyományosan a mesélő közönségével szembe helyezkedik el, elég közel ahhoz, hogy kérdéseire válaszolni tudjon, lássa reakcióit és megszólíthassa. Ez nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy a hallgató úgy érezze a történet az övé is és ezáltal közvetlenül érintse meg ennek üzenete. A kamishibai mesélők sem tesznek másként, mikor a képek által irányítva mesélnek.

A mai formájában ismert kamishibai azaz papírszínház az 1920-as évek végén jelent meg Japánban. Használatával a történet mesélés igazi közösségi élménnyé válhat és azok akik hallgatják, a történet részesének érezhetik magukat.

Eredetileg tanítás illusztrálásához, érdekesebbé tételéhez használták. A letisztult, egyszerű, egyértelmű képvilág segít a gyerekek figyelmét maximálisan fókuszálni. A kamishibai szövege közelít a színházi szövegek struktúrájához, kevés leíró elemet tartalmaz, ez utóbbit a képekre bízza. A rövid szöveg lehetőséget biztosít a mesélőnek, hogy szabadon egészítse azt ki, hogy hallgatóságával kapcsolatban maradjon.

A mesélő a fakeretbe (színházba) tett lapok instrukcióknak megfelelő mozgatásával tudja életre kelteni a meséket, míg a történetet a képek hátoldaláról olvassa.

Hallgatóként a mese hallgatása, átélése segíti a gyermekek lelki, szellemi fejlődését, szerepet cserélve, a mesélő bőrébe bújva pedig könnyen gyakorolhatják a történet mesélést a képek segítségével, segít, hogy közönség előtt fejezzék ki magukat, azáltal pedig, hogy egy kis faszínház mögül mesélnek, még a félénkebbeknek is segíthet legyőzni a félelmüket.

Adatok
Cikkszám
16366
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!